Frances Ha - 4/5

Ez is egy nagyon érdekes film volt, amiről viszont egy szót sem olvastam előre. Csak a plakátot láttam, meg egy két részletet talán egy előzetesből, úgyhogy úgy voltam vele, hogy ez egy lányról szól, akit Frances Ha-nak hívnak. Ez végülis igaz, bár a vezetékneve nem Ha, de ha végignézed kiderül, hogy miért Ha :).

Nem sok Frances nevű főszereplő juthat eszünkbe, de azért ne felejtsük el Baby-t a Dirty Dancingből. Szóval ez a film egy másik Francesről szól, és a barátság fontosságáról is szerintem.

Szóval van egy Frances-ünk, aki 27 éves, és még nincs úgy összerakva az élete, mint egy ennyi idős felnőttől esetleg elvárják. De ez persze hülyeség is, tök relatív, hogy hány éves, ő még nem tart ott az élettapasztalatával, hogy úgy is érezze magát, mint egy felnőtt. Őszintén nem sok mindent tudunk meg róla és a korábbi életéről, de egy körülbelül 1 éves szakaszt figyelünk meg az életéből, amely alatt egy viszonylag harmónikus barátnővel való együttlakástól jut el a felnőttesnek mondható egyedülélésig.

Mindez persze egy érettségbe hajló életútnak hangzik, de ez a film aranyos, vicces, és fura egyben, mert Frances ilyen. Nevetünk rajta, és nem vele, mert kicsit fura. Olyan mintha nemrég került volna ki az egyetemről a barátnőjével, Sophie-val együtt, és össze van nőve vele, vele szeret mindent megosztani, és jól el vannak együtt, minden leszbikus fennhang nélkül :).

A pasikkal valahogy nem passzolt össze eddig, mintha még nem lenne abban a szakaszban, hogy egy szerelem vegye át a legjobb barátnővel való kapcsolat mélységét. És a furasága is hozza magával, hogy egy haverja egyszerűen "undateable"-nek nevezi, ha olyat mond Frances, ami túl fura.

És amikor a barátnője elköltözik nem messzire, de egy másik lakásba, egy másik lánnyal, mert azt a lakást vétek lenne kihagyni ott New York nem tudom melyik csodás kerületében, akkor kicsit szétesik Frances, egyik helyről költözik a másikba, próbál megélni valamiből, mert hogy állása sem mindig van.

A főszereplő Greta Gerwig szerintem olyan mint Kate Winslet, nem mondanád szépnek feltétlenül, de van benne valami. Aranyosan hozza Frances karakterét, aki lehet, hogy közel is áll hozzá, mivel a forgatókönyvet félig ő jegyzi. Egy kis érdekesség itt Gretahoz kapcsolódóan, hogy a How I met your father főszereplője elvileg ő lesz, ha tényleg futni fog az a sorozat, amire én nagyon kíváncsi lennék, mert érdekes karakter ez a lány.

A Frances Ha egy könnyű kikapcsolódást jelentő film, sok kis történéssel halad előre, és másfél óra alatt végig is viszi a fejlődést könnyedén.

A filmzene Frances hangulatához kapcsolódik, a legjobb akkor, amikor a barátnőjével hülyéskednek, és olyan francia némafilmszerű zene szól.

A képi világhoz pedig annyit érdemes tudni, hogy fekete-fehérben játszódik, de nem tudom miért.

A film végül is a barátság fontosságáról is szól, mert a végefelé Sophie és Frances is újra közelebb kerülnek egymáshoz, van is egy pillanat, amikor leesik neked, hogy Francesnek ez mennyire fontos. Korábban a film közben, enyhén részegen elmondja valakinek, hogy ő mit vár egy kapcsolattól. És ő arra a pillanatra vágyik leginkább, amikor valami buliban egymástól messzebb állva, másokkal elfoglalva, a pár tagjai összenéznek, és ebben a nézésben összekapcsolódnak, és ott van az ő kis saját világuk. És Francesnek ez Sophie-val is megvan, amikor összenéznek, és ez nagyon aranyos.

Ez egy szenvedősebb zene, nincs sok ilyen a filmben, de azért szép: (láthatóan egy régebbi filmnek volt a zenéje először)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.